2015. október 15.

Prológus

Sziasztok!
Izgatottsággal és bizakodással eltelve jövök most, hogy végre bemutassam Nektek a történetet, ami nagyon-nagyon régóta motoszkál már a fejemben. Köszönöm a feliratkozóknak az előre megszavazott bizalmat, remélem nem fogok csalódást okozni! Hosszú utazás veszi most kezdetét, annyit megígérhetek. 
Nem is szaporítanám tovább a szót; íme a Hív a mélység prológusa! 


***




A dal először csak elkápráztatta.
   Százszor megtapasztalta már. Meztelen talpa a homokba süppedt, lába nyomát a hold tiszta fényének ezüst sugarai érintették. Feltámadt a szél, elsüvített füle mellett, de akkor és ott nem számított; ő csak követte a másik hangot, a kígyósziszegést, az édes suttogást, a hívó sóhajokat. Ő is énekelni akart.
   Levetette ingjét, s a földre hajította. Nagyot nyelt, torka száraznak érződött, mintha port evett volna, szemei azonban könnyel teltek meg. Érezte szívének heves lüktetését, vére vad vágtát járt ereiben. Felemelte kezét, és lassan, nyújtott mozdulatokkal keresztet vetett. Előrelépett, lábfejét körülölelték a féktelen óceán első habjai.
   Aztán a dal már hívogatta.
   Arcán meleg csíkokat húztak könnyei, fülében visszhangzott a nagy mélység sóhajtozása, a hullámok örökös harca a sziklákkal, ahogy nekik csapódtak. Felemelte fejét, majd előre lépett még egyet, és még egyet. Bőrét csípte a hideg, de tudta, hogy hamarosan hozzászokik majd.
   Előrenézve semmit sem látott, csak a könnyfátyol borította szürkeséget. Tiszta volt az éjszaka, a suttogás pedig úgy terjedt a vízen, mint fény a levegőben. Varázsos volt. Egyszerre borzongatta és simogatta az óceán, mikor kezét belemártotta, a jéghideg vizet aztán elkente mellkasán. Csodálatos érzés áradt szét benne, hirtelen elfeledte minden eddigi kételyét és félelmét.
   Erőt kellett gyűjtenie. Sikolyok keveredtek a szélbe, velük együtt gyenge sóhajok, s olyan tiszta, ártatlan hangok, mint egy kisleányé. Kinyitotta a száját, hogy csatlakozzon, de még nem volt rá képes. A háborgó víz már hasáig felcsapott, ujjai elmerültek benne, fogai vacogtak a hidegtől, ami túlvilági gyönyörűségként kúszott a bőre alá.
   Istenhez akart imádkozni, ám minden szó elszállt az elméjéből. Csak a dalra tudott figyelni, ami gerincére kúszott, a fejében tapogatózott, s megbizsergette minden tagját. Beljebb gyalogolt, meg is ízlelte a sós vizet, és rögtön elmerült volna, ám előbb még hátrapillantott csupasz válla fölött. Az ismerős szirt tűként nyúlt az óceán fölé, s rajta sötétbe burkolózva állt a kis ház. Kéményéből légies füstfelhő szállt fel, beleveszve az éjszakába.
   -  Temiattad van – suttogta reszkető hangon. – Ha nem teszed… ha nem teszed, most nem akarnám ennyire… most nem lennék a világon sem, hogy akarhassam.
   Azzal gondolkodás nélkül a hullámok közé vetette magát. Szeme kinyílt a víz alatt, arcát hideg lökés érte. Eljöttem.

   A dal végérvényesen beszippantotta.          

10 megjegyzés:

  1. Drága Flora!
    Meg kell mondanom, alig olvasok blogokat, de már nagyon vártam ezt a kis részt, hogy egy ízelítőt kaphassak a történetből, mert felkeltette az érdeklődésemet. Ami nagy szó.
    Arra gondoltam, hogy oké, ezt a részt elolvasom, aztán odébb állok... De mégsem tudok most elmenni szó nélkül.
    Elvarázsolt. De tényleg! Gyönyörűen formálod a mondatokat, és azt vettem észre, hogy a prológus végére már én is benne voltam történetben, pedig ez egy elég kis részlet, ráadásul a sztori meg csak ez utan jön.
    Nem tudom, hogy hogyan lesz tovább, de meg akarom tudni a választ! Ezért aztán várom a folytatást!

    Ölel téged: Emma W.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Halihó!
      Jaj, de örülök! Nagyon köszönöm, hogy időt szántál a kommentelésre, nagyon jól estek a szavaid.
      Nos igen, a java még hátra van, de biztató, hogy már ez a kis részlet is megfogott. Köszönöm még egyszer:))
      Ölel,
      Flo

      Törlés
  2. Sziia!
    Tetszett a blog fülszövege tehát kíváncsian vártam ezt a napot. És végre eljött. Nagyon tetszett. Egyszerűen imádtam. Kíváncsi vagyok mik fognak még történni a történet során, tehát izgatottan várom a folytatást. :)

    Viki^^ :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Nagyon-nagyon örülök, hogy ennyire bejött, és hogy felkeltettem a kíváncsiságod, köszönöm, hogy írtál! :))
      Ölellek

      Törlés
  3. Hello,
    Már a blog designja és fülszövege is földhöz vágott, imádom! És a történet is nagyon ígéretesnek tűnik, nagyon tetszett ez a kis prológus. Oda vagyok az egésznek a hangulatától, meg minden. És imádom Írországot, meg ezt a sejtelmes hangulatot, nagyon remélem hogy valami fantasztikusat hozol ki belőle! Eddig megnyertél! :)
    xx

    ui.: Ez a kis szöveg pedig nagyon erre a számra emlékeztetett: https://www.youtube.com/watch?v=WT8lzMpAaSk

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hahó!
      Na, úgy látszik eltaláltam azt a fülszöveget:) Örülök, hogy tetszett, annak meg pláne, hogy a hangulata is megfogott, mert pont ezt reméltem tőle. Ez a szám meg... tényleg nagyon ideillik, szerintem felhasználom a jövőben is, mert lesznek még hasonló jelenetek. Köszi a linket, na meg persze, hogy írtál!:))
      Ölel,
      Flo

      Törlés
  4. Szia!
    Hú, hát én nem találok szavakat.
    Imádtam a prológust, az egyetlen bajom az volt, hogy rövidnek találtam. Remélem, hamar érkezik az 1. fejezet, mert nagyon izgalmas történetnek ígérkezik. :)

    Swarley

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Óó, szia!
      Meg kell mondjam az őszintét, már vártalak^^ Nagyon örülök, hogy tetszett, remélem maradsz a továbbiakban is. Köszönöm a kommentet!:)
      Ölel,
      Flo

      Törlés
  5. Kedves Flora Romeijn!

    Remélem, hogy írói álnevedben nem vétettem hibát, ha pedig igen bocsánatot kérek érte, ez a fránya telefon nem mindig akarja azt írni amit én szeretnék. Rátérve a regényedre. Számomra egy igen érdekes témát ragadtál meg, így gondolkodás nélkül ugrottam neki a soroknak. Kifejezetten tetszett, ahogyan leírtad mindezt és el ne felejtsem megemlíteni az igen sajátos írásstílusod és szóhasználatod. Szerintem a siker számodra garantált, én pedig - ha az időm engedi - itt leszek, s minden friss rész alá jövök majd a saját észrevételeimmel, ha egyáltalán beletudok majd kötni valamibe.

    XX; NORA PALMER

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Nora!
      Nem, nem ejtettél hibát, de ha így lett volna, az akkor is lényegtelen, mert hát szörnyen feldob, ha valaki hozzászól itt a dolgokhoz!:) Szóval köszönöm, hogy rám szántad az időd, igyekszem a továbbiakban is!
      Ölel,
      Flo

      Törlés